Az 1950-es évek közepén az Alsóvárosi és a Szél utcai temetők beteltével az akkori városvezetésnek döntenie kellett egy új, betemethetőségként tágabb dimenziót biztosító új temető megnyitásáról. A temetői létesítmények 1960-ra készültek el. A parcellák kialakítása egy – az addigi gyakorlathoz képest - modern elrendezést mutatnak. A hamvaszóró parcellát 2011-ben adták át. Jelenleg a bővítés III. ütemének tervei készülnek.  

Nemcsak a helyiek számára szolgál temetkezési helyül, hanem német és szovjet katonai parcellája miatt is jelentőséggel bír. (Nemzeti Sírkert, ‘56-os hősök)

A temetőben található a temetőgondnokság irodája is. (fot

Régi nevén Felsővárosi vagy Temetőhegyi temető

A város legrégebbi alapítású, máig működő temetkezési helye, amely az 1780-as évektől tölti be a városrész ilyen irányú szerepét. Az új ravatalozót 1997-ben adták át.  

A temetőben található a II. Világháborúban elhunyt katonák emlékműve 

(térképen jelölés)!

‘56-os hőseink (térkép csatolása) és a Nemzeti Sírkerthez tartozó sírok 

Nemzeti Sírkert_kereső

A temető története a régmúltra vezethető vissza, a temető egy részén található régi, vörös homokkőből faragott síremlékek találhatók.    

A temető szabad területe hosszú évtizedekig elegendő betemetési lehetőséget biztosít még a városrész számára. Itt található a 13 ismeretlen katona sírja.

A Felső temető 1998-ban új ravatalozó épülettel gazdagodott. A félig nyitott épület méltó módon nyújt lehetőséget a temetések lebonyolítására.  

A temetőben található az Ismeretlen Szovjet Hős sírja.  

A városrész lakói hosszú évek óta ide temetkeznek, jellemzően családi sírokba. A temetőben található az Ismeretlen Katona sírja, melyet a Gyulafirátóton élők gondoznak.

A temető „részben lezárt” temetői státuszban van, ami azt jelenti, hogy a meglévő sírhelyekbe urnát, családi sírboltba koporsót is lehet temetni, a sírhelyeket viszont nem kell újraváltani.  

2000-ben készült felmérés alapján a temetőben a sírhelyek 1-től 2653-ig sorszámot kaptak.   

A Mártírok útját és az Erzsébet liget - Hóvirág utca kereszteződést egy gyalogút köti össze a temetőn keresztül. A gyalogút lezárása az 1900-as évektől többször felmerült. 1940-ben Rosos Károly akkori polgármester egy megkereső levélre ezt válaszolta: 

“Két egymással élénk forgalmat lebonyolító városrész gyalogos forgalmának sok évtizeden keresztül megszokott utirányát zavarnánk meg igen érzékenyen anélkül, hogy a kívánt célt elérnénk vele.” (VeML Veszprém város polgármesteri iratai 2584/1942) 

1848-49-hez kötődő sírhelyek (térkép csatolása) 

‘56-os sírok , Nemzeti Sírkert 

Védett sírhelyek 

II. József 1781-ben kiadott türelmi rendelete lehetővé tette, hogy Veszprém városban köztemető létesült a reformátusok részére, amelyet később két részre osztva a katolikusok is igénybe vettek.

Amikor az Alsóvárosi temető kezdett betelni, 1919. február 12-i tanácsülés úgy határozott, hogy  “a városi kórház és az állami gyermekmenhely halottai ...a jeruzsálemhegyi temetőben temetendők el”  (VeML uo.1919.02.12. no 332. tü/2421) 
Teljesen lezárt státuszú temető. A temető nagy részét az 1978-1981 közötti időszakban áttemették a Vámosi úti temető 27. parcellájába, az őrházat lebontották az  Endrődi lakótelepen folyó építkezések miatt.  A lezárt temető régi temetőkönyveit, nyilvántartását a Levéltár őrzi.